Az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint 2023-ban a vetőmag-szaporító terület összességében nőtt, de a kukoricahibridek előállítása visszaesett, miközben a kalászosok iránti kereslet emelkedett. A piaci változások mögött az időjárási kihívások és a gazdák döntéseit befolyásoló pályázati lehetőségek is meghatározó szerepet játszanak.
"Én azt gondolom, hogy ami a legnagyobb problémát jelenti a vetőmagcégek részére, az az, hogy a vetésterület a kukoricának csökken és előreláthatólag még csökkenni is fog, most már ez egy évek óta tartó folyamat. Valamelyest ebből kompenzál a napraforgó, ami egy nagyon kicsit nő, de én azt hiszem, hogy a kukorica vetésterületek csökkenése miatt túlkínálat jelentkezik vetőmagokból a piacon. A túlkínálat kapcsán jelentős a verseny a vetőmagvállalatok között." - fogalmazott az Agrárszektornak Bódis Zoltán, Limagrain Hungária Kft. értékesítési vezetője.
Az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai alapján Magyarország vetőmag-szaporító területe 2023-ban 10,5%-kal növekedett az előző évhez képest, elérve a 120,5 ezer hektárt (a zöldség- és virágmagokat nem számítva). Ezzel szemben a kukoricahibridek szaporítóterülete 10%-kal visszaesett, így mindössze 25,4 ezer hektárt tett ki. A gazdák vetési szándékai alapján elsősorban a kalászos növények vetőmag-előállítása bővült jelentősen, ami a kukorica rovására történt.
Ahogy korábban lapunk is írta, a vetésterület és a vetőmagok iránti kereslet növekedése is azt jelzi, hogy a magyar gazdák egyre nagyobb bizalommal fordulnak a napraforgó felé, így egyre inkább vetésszerkezetük részévé válik. Döntésüket egyfelől a növekvő piaci keresletre alapozzák, másfelől pedig arra, hogy a napraforgó jobban tűri az aszályt és alkalmazkodóképessége a szélsőséges időjárás ellenére is stabilabb termést biztosít. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a piaci kereslet különösen a magas olajsavas hibridek iránt növekszik, amelyek a hosszabb eltarthatóság mellett kedvezőbb piaci árat is kínálnak.
Időjárási kihívások
A 2024-es aszály jelentős kihívások elé állította a magyar gazdákat, mivel a csapadékhiány és a hőhullámok súlyosan károsították a termést. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a mezőgazdaság teljes kibocsátása 8%-kal csökkent az előző évhez képest, elsősorban a növénytermesztés 11%-os visszaesése miatt.
Különösen a kukorica- és napraforgóültetvények szenvedtek jelentős károkat, ami komoly bevételkiesést okozott a termelőknek.
"Jelenleg az időjárás még nem okoz jelentős problémát, hiszen a gazdák el tudták kezdeni a tavaszi munkálatokat. Ugyanakkor mindenki az esőt várja, mivel nem lehet biztosan megmondani, hogy a jelenlegi száraz időszak tartós marad-e. Az idei év akár kedvező is lehet, de akár kedvezőtlen is időjárási szempontból, ezért a csapadék hiánya bizonytalanságot okoz a gazdák számára, például abban, hogy érdemes-e kukoricát vetni egy ilyen száraz időszakban – amely bármikor megváltozhat" - vélekedett Bódis Zoltán.
